A lakosság fõ foglalkozása a mezõgazdaság, amelyet a munkaképes lakosság 40% a gyakorol, de a kezdeményezõkészség nem hiányzik ezekbõl az emberekbõl sem. A mezõgazdaság mellett különbözõ foglalkozásokat ûznek, hogy kiegészítsék az amúgy eléggé szerény jövedelmüket. Sokakban meg volt

a bátorság, hogy sajátos tevékenységekbe fogjanak a terület célszerûbb kihasználása érdekében. Így a hagyományos mesterségek mellett, amelyek a múltban híressé tették ezt a térséget, a község lakosai

egyre inkább az ácsmesterség, az asztalosmesterség, kõmûvesség, varrás stb. irányába orientálódtak.

Az utóbbi években egyre inkább teret nyert és megerõsödött a falusi turizmus. A jelen pillanatban mintegy 34 panzió mûködik a nemzetközi követelményeknek megfelelõen. Azoknak a példájára, akik megtették az elsõ lépéseket ebbe az irányba, valamint az elért eredmények arra késztetik a község lakó-

it, hogy mind többen és többen csatlakozzanak hozzájuk. Ha a korábbi években mind több és több fiatal hagyta el a községet azért, hogy a különbözõ nagyvárosokban munkához jusson, ma, amint a tapasztalat mutatja, a fiatalok inkább itthon próbálnak meg érvényesülni és hozzájárulni a falu felvirágoztatásához.

A fizetett dolgozók száma:

A község területén 121 fizetett dolgozó él, amelybõl

Földterületek: szántó-2231 ha , kaszáló-1197 ha , gyümölcsös-24 ha , legelõ-1213 ha , erdõ-750 ha .

Állatok: szarvasmarhák 986, juhok- kecskék 2142, disznók 1223, lovak 212, szárnyasok 12980.

Az idõk folyamán az iskolai oktatás különbözõ szervezõdési formákon ment át. Most, bár létezik minden formában iskola, a diákhiány miatt néhányat ezek közül bezártak. Mégis a község székhelyén (KALOTASZENTKIRÁLYON) mûködik egy óvoda és egy általános iskola magyar és román tagozattal, ahol 24 szakképzett tanár tanít. KALOTADÁMOSON is mûködik egy elemi iskola I-IV osztályos oktatással.

óvodások 72-- 16 román, 54 magyar.

diákok 125-- 27 román, 98 magyar.

3 Kultúrotthon—KALOTASZENTKIRÁLY, KALOTADÁMOS, JÁKÓTELKE.

1 Könyvtár

1 Egészségügyi központ

Kalotaszentkirályról az elsõ írásos emlék a „Kalotaszeg környéki községek magyar lakosairól, a Kö- zépkori templomokról és néhány történelmi adat a Kolozs-Kalota-i esperesi hivatalról" címû munka, melynek szerzõje a Magyarvalkói református lelkész, Miháltz Elek. Az írás a Protestáns Közlönyben jelent meg 1986 július 30-án 31. számban.Ugyanitt említi a szerzõ, hogy 1288-ban Kalotaszentkirály a monostori Mikola fivérek birtokában volt és számos magyar nemes tartózkodási helyeként szolgált, ugyanakkor Zentelkén kizárólag csak parasztok éltek. Ezzel együtt mivel ugyanazt a templomot látogat- ták a Szentkirályi és Zentelkei parókiák már akkor egyesültek. A falvak nem a mostani helyükön voltak, hanem Szentkirály a mai a mai Libakút nevû forrásnál helyezkedett el kb. 2,5 km-re a falu mostani helyétõl, míg Zentelke 2-3 km-re helyezkedett el azon az úton, amely Kalotaszentkirályt köti össze Bánffyhunyaddal. A Suciu Coriolan által kiadott Erdélyi helynévmutató tárban a 125. oldalon arra tör- ténik említés, hogy Szentkirály az 1337-es dokumentumokban „Sacerdos de villa Sencrai" néven szerepel majd 100 évvel késõbb, a bábolnai felkelés idején,mint Zentkhiral. Csak 1854-tõl említik Kalota-Szent- Király vagy Zam-Sin-Craiu néven. A második legrégebbi faluról a községbõl 1393-tól van írásos doku- mentum (a fentebb említett mû adatai szerint), amelyben possessio regalis Jacotelke alio nomine Horthlaka –ként van említve, majd 1405-ben Jakolthelke-Horlacea néven szerepel, ugyanígy 1854-ben is.

Kalotadámos az elõbbi mû adatai szerint, 1408-ban jelenik meg elõször Villa Damus név alatt, majd 1451 ben Possessio Damos néven.

Magyarókerekét elõször 1437-ben említik possessio MogyoroKerek néven, majd különbözõ neveken szerepel 1854-ig, amikor Mogyorókereke-Alunisu a neve. Ez a név a területen lévõ mogyoróbokrokra utal, amelyek mind a mai napig jelentõs részét képezik a környéket övezõ erdõnek.

Az ötödik helység Malomszeg, amely 1963-ig a szomszédos Marótlaka község része volt. Malomszeget csupán késõbbi dokumentumok említik amint az Suciu Coroilan munkájából is kitûnik, 1519-ben szerepel elõször Possessio Malomzseg néven, amely az itt mûködött malmokra utal melyek nyoma még ma is megtalálható.

• falak és edénytartók tányérokkal és edényekkel felékesítve
• Rákóczi Ferencet ábrázoló festmények
• a vetett ágy
• asztal, padok vagy ládák, székek
• fiókos szekrény (Kaszten) fölötte falitükörrel
• ruhásszekrény

A bútort sajátos kalotaszegi motívumok díszítik, barna és sárga színekkel illetve virág motívumokkal ékesítve.

A népviseletet jellemzi a nagy fokú egyszerûség és a színek sokfélesége. Ezek a jellemzõk megkülön- böztetik a kalotaszentkirályiak viseletét Kalotaszeg többi községének viseletétõl. A kiegészítõket nem hordják mindennap, ezek csak az ünnepi viselet tartozékai, az ünnepi viselet felékesítését szolgálják.

Hagyományos vallási ünnep, amely több napig tart. Az ünnep elengedhetetlen tartozéka az õsrégi szokás a locsolás. A fiuk házról-házra járnak, elmondanak egy locsolóverset és meglocsolják a velük egykorú lányokat virágillatú locsolóvízzel. Fáradozásaikért piros tojást kapnak jutalmul. Este pedig megrendezik a hagyományos húsvéti bált.

Ady Endre számos alkalommal látogatta meg Kalotaszentkirályon rokonait és verseiben örökítette meg a számára felejthetetlen emlékeket. Minden év július utolsó hetében a költõ emlékének ajánlott ünnepségsorozatot rendeznek melynek alapját a költõ versei képezik.

1991-tõl minden évben megrendezésre kerül a néptánc-tábor augusztus elsõ vasárnapjától kezdve a másik hét szombatjával bezárva. A tábor elsõdleges célja a néptánc-oktatás. A több mint 500 részt- vevõ a világ minden részérõl (Magyarország, Hollandia, Finnország, Németország, Japán, U.S.A. stb.) érkeznek és nem utolsó sorban az ország területérõl. Egy héten keresztül nyer bevezetést szakképzett tanárok segítségével a néptánc rejtelmeibe. Az estéli táncház a napközben tanultak elmélyítésére valamint a felgyülemlett feszültség levezetésére szolgál. A tábor utolsó napja különleges. Az iskola udvarán kerül sor a záróünnepségre, ahol sor kerül a különbözõ versenyek gyõzteseinek díjazására is.

táncokat. Az ünnepség tetõzése a reggelig tartó táncház, amely után a vendégek biztosítják a szervezõ- ket a jövõbeli visszatérésükrõl. Ezen a héten kerül sor egy hagyományõrzõ vásár megrendezésére is, ahol különbözõ mesterségek termékei kerülnek terítékre. A néptánc-tábor már nagyon nagy és meg- érdemelt hírnévnek örvend, évrõl évre növelve a résztvevõk számát is.

A szüreti mulatságot minden év október elején rendezik meg a szõlõszüret ünneplésére. Vasárnap délután a falusi fiatalok egy csoportja bejárja a falut és közhírré teszik az este megrendezendõ bált. A fiuk lóháton kísérik a négyökrös szekeret, ahol a lányok énekelnek. Egy rongyokba öltözött fiatal veze- ti a menetet. Este a fiatalok (csõszök és csõszlányok) megkezdik a bált. A Kultúrotthon mennyezete több száz szõlõfürttel van feldíszítve fenyõágak közé helyezve. A csõszök vigyáznak a szõlõre, hogy nehogy „ellopják"a résztvevõk .Akit lopáson kapnak, megbüntetik, vagyis ki kell fizetniük a szervezõk által megszabott pénzösszeget. Egy másik érdekessége a bálnak a „harang" árverezése is, amely ko- moly pénzbefektetést igényel. Ezután a szõlõ egyre olcsóbb és olcsóbb, majd végül ingyen van, a mu- latozás pedig hajnalig folytatódik.

Az András nap (nov.30) az az idõ, amikor megkezdõdnek a karácsonyi ünnepre való készülõdések A falusi fiatalok kiválasszák maguk közül a legmegfelelõbbeket a karácsonyi ünnepségek megrendezé-sére és levezetésére. Ettõl a naptól kezdve Karácsonyig minden szombaton összegyûlnek és mindent kidolgoznak a legapróbb részletekig.

Karácsony szombatján, az istentisztelet után, a legények elindulnak „kántálni" a faluban. Legelõször a falu elöljáróihoz mennek- a lelkészhez, polgármesterhez Stb. Aztán fõleg a leányos házaknál idõznek, ahol megvendégelik õket. Ilyenkor a rokonok is meglátogatják egymást megkós-tolva a hagyományosan elkészített disznóhúst. A karácsonyt megelõzõ disznóölés is a maga nemében egy érdekes látnivaló. Ugyanekkor kerül sor a hagyományos karácsonyi bál megrendezésére, amely 4 napig tart. A negyedik este azért érdekes, mert ez kizárólag a fiataloké.

Az újévet a gyerekek köszöntik elõször, akik házról-házra járva kívánnak mindenkinek boldog újévet. A fiatalok az újévet szintén a hagyományos bál megrendezésével ünneplik, amely 2 napig tart.

A Jósikafalvi üdülõ- a Bélesi-tó partján található modern üdülõközpont kb.100 férõhelyes szállodával, étteremmel és számos szórakozási lehetõséggel (úszás, hajóskirándulás, tenisz, horgászat) rendelkezik.

A Lesi menedékház- a Pokol Völgyében a Lesi tó partján helyezkedik el a közel 200 férõ-helyes menedékház. A környék számos szórakozási lehetõséget nyújt (vízi sportok, sízés túrázás).

A Vlegyásza menedékház-1430m. magasan található és megközelíthetõ Székelyjó felõl erdei úton, vagy kiránduló ösvényeken a Nagysebes völgye vagy a Hentu völgye felõl. A menedékház 30 férõhellyel rendelkezik, nincs elektromos áram vagy egészségügyi ellátási lehetõség, viszont szá-mos túrázási lehetõséget nyújt (a Vlegyásza –csúcs, a havasrekettyei vízesés, a Fehér Sziklák). A „Rusztikus" panzió Doda –Pilii-bõl kiváló feltételek mellett 24 férõhellyel rendelkezik.

A Csodavár-környéki szálláslehetõségek- a Pádis menedékház (20 férõhellyel), amely eléggé elhanyagolt állapotban található a felelõtlen adminisztráció miatt, a „Bányász-tömb" 50 férõhellyel és mellékhelyiségek nélkül, valamint a kemping (hasonlóképpen elhanyagolt állapotban és mellékhelyiségek nélkül)

A bánffyhunyadi Vlegyásza- szálló- civilizált szállási és étkezési lehetõségekkel ren-delkezik.

-A Nagysebes-völgyén keresztül egészen a nagysebesi vízgyûjtõtóig (aszfalt-út, 24 km): innen to-vább a völgyön át egészen Ciripáig (erdei út, 8 km.), vagy Remete(Remeti) felé a Pokol völgyön keresztül (aszfalt út,12km).

-A szilágysági templomok vidéke: Bánffyhunyad (Huedin)-Felsõ Füld (Fildu de Sus)

Gyalogtúrák (megjelölt útvonalak)

- Kékvonal-jelzés: Sebesvár (Halta Bologa) – Henc völgye (Valea Hentului) –Viság völgye (Valea Visagului) – Havasrogoz (Rogojel) – Vlegyásza menedékház (5-6 óra).

- Kék háromszög - jelzés: Zirna nyílás (Gura Zârnii ) (a nagysebesi vízgyûjtõtó) – Vlegyásza csúcs –Vlegyásza menedékház (3-4 óra)

- Piros pont - jelzés: a Vlegyásza – hegység körút (a Vlegyásza csúcs és a Fehér Sziklák érintésé-vel) (5 óra).

- Kék pont - jelzés: a havasrekettyei vízesés- környéki túra (a Fehér Sziklák, a vízesés, a Sztáncsu völgye és Havasrogoz érintésével) (7 óra).

vízesés (Cascada Moara Dracului) – Ciripa-erdõkerület (Canton Ciripa) – Muncei-i pojána (Poiana Munceilor) – Biharfüred (Stâna de Vale) (8 óra).